Kellemes keddi nap volt. A Winchester család a közeli parkban töltötte a délelőttöt. A szülők, Mary és John nem is sejtették milyen baljós napra virradt mikor felkeltek.
~Reggel~
- Dean kelj fel! Ébresztő álomszuszék!
- Mhm nyhm anyu? - Kérdezte kótyagosan.
- Igen. Öltözz fel, megyünk a parkba. - Ettől a kijelentéstől Dean rögtön felébredt és kipattant az ágyból. A család minden kedden elsétált a házuktól két utcányira lévő parkba, mivel Dean és Sammy nem jártak oviba.
- Sammy is jön? Ugye jön? - Lelkendezett.
- Igen ma kivételesen jön. - Mondta Mary mosolyogva, majd kiment. Miután Dean felöltözött és lerobogott a konyhába ahol már mindenki az asztalnál ült. Kivéve a kicsi Sammy-t akit John fél kezével tologatott a babakocsiban. Leült az asztalhoz, Mary pedig elé tett egy tálat amin csokis palacsinta volt. Dean gyorsan behabzsolta a finomságot majd keszülődni kezdtek az induláshoz. Miután mind elkészültek elindultak a kis park felé.
- Trev !! - Rohant oda Dean játszótéri barátjához aki éppen egy nagy homokvárat épített. De hirtelen megbotlott és hatalmasat esett majdnem lerombolva a kissé csálé várat.
- Dean! Tönkretetted a váram! - Kezdett durcizni Trev. Dean bünbánóan nézett egy darabig majd mindkettejükből kitört a nevetés.
- Itt van Sammy? - Kérdezte Trev egy cinkos mosoly kíséretében.
- Igeen - vigyorodott el Dean is. Nem mintha Dean nem szeretné Sammy-t de ezek a csínyek amiket Trevorral szoktak elkövetni teljes mértékben csak a kistesó szivatására és nem bántására szolgálnak.
Megtartották kupaktanácsot. Megbeszélték, hogy amíg Trev épít egy nagy, magas homokvárat addig Dean "ellopja" Sammy-t anyja féltő karjaiból. Trev neki is látott a dolognak. Dean pedig lassan szinte "szompolyogva" elindult Sammy felé.
- Mit szeretnél Dean? - Nézett rá Mary gyanakvóan. Tudta, hogy valamiben sántikálnak a fiúk már megint mint minden alkalommal. Ezért nem szokta gyakran elhozni Sammy-t.
- Csak el szeretném vinni Sammy-t biztos nagyon unatkozik. - Nézett ártatlanul az anyukájára. Mary sosem volt az a kemény szívű szülő ezért egy kis habozás után odaadta Sammy-t Deannek.
- Vigyázzatok rá! - Próbált szigorúnak tűnni de a családban nem ő az akinek ez megy is.
Közben Trevor elkészült a várral. Mire Dean odaért Sammy-vel még zászlócskákat is tűzött bele.
- Itt a zsákmány! - Rakta le Dean Sammy-t a vár közepébe.
- Menjünk csúszdázni! - Majd elindulnak a csúszda felé ami a homokozóbna ér véget. Csúsznak egyet-kettőt de mikor Sammy-nek feltűnt, hogy egyedül hagyták keserves sírásba kezdett. Erre Mary aki eddig Trevor anyukájával beszélgetett felkapta a fejét és a hang irányába nézett. Nagyon mérges lett amikor meglátta a homokban csücsülő Sammy-t és a két önfeledten csúszdázó fiút. Elindult feléjük ekkorra már Trev és Dean is észbe kaptak és rohantak le a csúszdáról. Mary fölkapta Sammy-t és elkezdte szidni a fiúkat.
- Szégyelljétek magatokat! - Mary és Alison kórusban szidták a fiúkat. Miután jól megdorgálták őket mindenki elindult haza. Winchesterék még útközben összeszedték John-t aki az egyik barátjához lógott el a családi nap közben. Mikor hazaérkeztek a délután gyorsan eltelt. Este Mary megfürdette Deant és Sammy-t, John pedig esti mesét olvasott fel a gyerekeknek akik hamar el is aludtak. Mary is lefeküdt és úgy tudta John is. Közben John a tévé előtt ült kényelmes fotelében. Egyszer csak minden elkezdett villódzani. Egy furcsa idegen érkezett a házba. Egy adósság rendezésére. Sammy nyöszörögni kezdett erre Mary fölriadt és kicsoszogott a hálószobából a gyerekszoba felé útközben megigazított egy pislákoló lámpát. Belépett a szobába.
- John?
- Sshh. - A hang ismerős volt de mégis furcsa. Mary nyugodtan indult a konyha felé egy pohár vízért. Már majdnem leért a lépcsőn, amikor meglátta, hogy John a fotelében alszik. Szinte már őrültként rohant fel de ennyi idő elég volt arra, hogy a jövevény vére lecsorogjon Sammy torkán ezzel örökre megváltoztatva az életét. Mary belépett a szobába. Egy pillanat alatt történt minden. Egy sikoly ami John felébresztette, egy sikoly amit amíg él örökké hallani fog, egy sikoly ami megváltoztatta a gyerekek jövőjét is. Majd tűz lobbant a semmiből. John Dean kezébe adta Sammy-t és a lelkére kötötte, hogy vigye ki és menjenek távol a háztól, ő pedig vissza rohant hátha meg tudja menteni feleségét, de elkésett. Kiszaladt az égő házból ami bármikor robbanhat. Eközben Dean elég távol vitte Sammy-t, aki keservesen sírt. Nyugtatni próbálta. De végül csak ennyit mondott:
- Semmi bal Hugi!
~Reggel~
- Dean kelj fel! Ébresztő álomszuszék!
- Mhm nyhm anyu? - Kérdezte kótyagosan.
- Igen. Öltözz fel, megyünk a parkba. - Ettől a kijelentéstől Dean rögtön felébredt és kipattant az ágyból. A család minden kedden elsétált a házuktól két utcányira lévő parkba, mivel Dean és Sammy nem jártak oviba.
- Sammy is jön? Ugye jön? - Lelkendezett.
- Igen ma kivételesen jön. - Mondta Mary mosolyogva, majd kiment. Miután Dean felöltözött és lerobogott a konyhába ahol már mindenki az asztalnál ült. Kivéve a kicsi Sammy-t akit John fél kezével tologatott a babakocsiban. Leült az asztalhoz, Mary pedig elé tett egy tálat amin csokis palacsinta volt. Dean gyorsan behabzsolta a finomságot majd keszülődni kezdtek az induláshoz. Miután mind elkészültek elindultak a kis park felé.
- Trev !! - Rohant oda Dean játszótéri barátjához aki éppen egy nagy homokvárat épített. De hirtelen megbotlott és hatalmasat esett majdnem lerombolva a kissé csálé várat.
- Dean! Tönkretetted a váram! - Kezdett durcizni Trev. Dean bünbánóan nézett egy darabig majd mindkettejükből kitört a nevetés.
- Itt van Sammy? - Kérdezte Trev egy cinkos mosoly kíséretében.
- Igeen - vigyorodott el Dean is. Nem mintha Dean nem szeretné Sammy-t de ezek a csínyek amiket Trevorral szoktak elkövetni teljes mértékben csak a kistesó szivatására és nem bántására szolgálnak.
Megtartották kupaktanácsot. Megbeszélték, hogy amíg Trev épít egy nagy, magas homokvárat addig Dean "ellopja" Sammy-t anyja féltő karjaiból. Trev neki is látott a dolognak. Dean pedig lassan szinte "szompolyogva" elindult Sammy felé.
- Mit szeretnél Dean? - Nézett rá Mary gyanakvóan. Tudta, hogy valamiben sántikálnak a fiúk már megint mint minden alkalommal. Ezért nem szokta gyakran elhozni Sammy-t.
- Csak el szeretném vinni Sammy-t biztos nagyon unatkozik. - Nézett ártatlanul az anyukájára. Mary sosem volt az a kemény szívű szülő ezért egy kis habozás után odaadta Sammy-t Deannek.
- Vigyázzatok rá! - Próbált szigorúnak tűnni de a családban nem ő az akinek ez megy is.
Közben Trevor elkészült a várral. Mire Dean odaért Sammy-vel még zászlócskákat is tűzött bele.
- Itt a zsákmány! - Rakta le Dean Sammy-t a vár közepébe.
- Menjünk csúszdázni! - Majd elindulnak a csúszda felé ami a homokozóbna ér véget. Csúsznak egyet-kettőt de mikor Sammy-nek feltűnt, hogy egyedül hagyták keserves sírásba kezdett. Erre Mary aki eddig Trevor anyukájával beszélgetett felkapta a fejét és a hang irányába nézett. Nagyon mérges lett amikor meglátta a homokban csücsülő Sammy-t és a két önfeledten csúszdázó fiút. Elindult feléjük ekkorra már Trev és Dean is észbe kaptak és rohantak le a csúszdáról. Mary fölkapta Sammy-t és elkezdte szidni a fiúkat.
- Szégyelljétek magatokat! - Mary és Alison kórusban szidták a fiúkat. Miután jól megdorgálták őket mindenki elindult haza. Winchesterék még útközben összeszedték John-t aki az egyik barátjához lógott el a családi nap közben. Mikor hazaérkeztek a délután gyorsan eltelt. Este Mary megfürdette Deant és Sammy-t, John pedig esti mesét olvasott fel a gyerekeknek akik hamar el is aludtak. Mary is lefeküdt és úgy tudta John is. Közben John a tévé előtt ült kényelmes fotelében. Egyszer csak minden elkezdett villódzani. Egy furcsa idegen érkezett a házba. Egy adósság rendezésére. Sammy nyöszörögni kezdett erre Mary fölriadt és kicsoszogott a hálószobából a gyerekszoba felé útközben megigazított egy pislákoló lámpát. Belépett a szobába.
- John?
- Sshh. - A hang ismerős volt de mégis furcsa. Mary nyugodtan indult a konyha felé egy pohár vízért. Már majdnem leért a lépcsőn, amikor meglátta, hogy John a fotelében alszik. Szinte már őrültként rohant fel de ennyi idő elég volt arra, hogy a jövevény vére lecsorogjon Sammy torkán ezzel örökre megváltoztatva az életét. Mary belépett a szobába. Egy pillanat alatt történt minden. Egy sikoly ami John felébresztette, egy sikoly amit amíg él örökké hallani fog, egy sikoly ami megváltoztatta a gyerekek jövőjét is. Majd tűz lobbant a semmiből. John Dean kezébe adta Sammy-t és a lelkére kötötte, hogy vigye ki és menjenek távol a háztól, ő pedig vissza rohant hátha meg tudja menteni feleségét, de elkésett. Kiszaladt az égő házból ami bármikor robbanhat. Eközben Dean elég távol vitte Sammy-t, aki keservesen sírt. Nyugtatni próbálta. De végül csak ennyit mondott:
- Semmi bal Hugi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése